Történelmi Egyházaink | A templomok belső építészete | Hétfalusi temetők |
Egyházi személyiségeink | Életrajzok | Püspöklátogatások Hétfaluban |
Események egyházaink életéből
 
Események egyházaink életéből
 

Bácsfalusi evangélikus egyházközség

 

Türkösi katolikus egyházközség

Egyházi események

Templomunk főoltára 1932-ben

A belül teljesen újjá alakított türkösi templom felavatási szertartása után, 1936. augusztus 23.

A templom belseje, jól kivehető a szószék és az oltár - szentmise 1938. augusztusában

Elsőáldozók reggelije. Az asztalfőn Nt. Szőts Béla plébános - 1939. május 18.

Elsőáldozók Szőts Béla plébánossal - 1939. május 18.

Elsőáldozás - 1984. június 17.

Elsőáldozás - 1998

Elsőáldozás - 1998

Úrnapi körmenet - 1998

Csíksomlyói búcsú - 1999
Bándy Árpádnak plébánosként Türkös volt az utolsó állomáshelye. Itt tartotta meg gyémántmiséjét 1999. július 11-én délelőtt 11 órakor régi hívei jelenlétében. A brassó-bolonyai papi otthonból Szirmai Béla kanonok és Hajdú Gyula, a teológia volt rektora kísérte el a jubileumi ünnepségre. A jubiláns hatvan esztendei papi élete folyamán sok helyen megfordult, sok kedves hívő lélekre és tanítványra emlékezik szeretettel, s nyilván ők is megtartották jó emlékezetükben lelkipásztorukat. Bándy Árpád arra kérte volt híveit, tanítványait, hogy egy fohásszal segítsenek neki a hálaadásban. S most sem késő!
Építkezések

A Márton Áron Ház építésének elkezdése

Készül a Márton Áron Ház alapja

A Márton Áron Ház építés közben

A Márton Áron Ház földszintje és első emelete
Lépcsőöntés a templom előtt - 1990. novembere

Csernátfalusi evangélikus egyházközség

 

Hosszúfalu-alszegi református egyházközség

 

Hosszúfalu-alszegi evangélikus egyházközség

Sipos András beiktatása: 1937. január 7-én iktatta be az egyházmegye hivatalába Sipos András esperest. Alesperes: Mátyás Béla pürkereci lelkész, egyházi jegyző: Gillich Fülöp bácsfalusi lelkész.

Konfirmálás 1966-ban - Kerekes János lelkész

Hosszúfalu-alszegi katolikus egyházközség

 

Hosszúfalu-fűrészmezei evangélikus egyházközség

 

Tatrangi evangélikus egyházközség

Szórády Lajos ünneplése

A tatrangi nemes gyülekezetnek nevezetes napja volt az 1940. év szeptember 28-a. Érdemben gazdag lelkipásztora: Szórády Lajos, a brassói magyar evangélikus egyházmegye tiszteletbeli főesperese ekkor érkezett el áldásos működésének ötvenedik évfordulójához.

Az emlékezetes évfordulót nem hagyhatjuk minden nyom nélkül tovaszállani. Az Evangélikus Élet Naptára olvasói révén minél szélesebb körben ismertté óhajtjuk tenni azt az áldásokban gazdag életet és törhetetlen munkát, amelynek e köztiszteletben álló kedves testvérünk mindig hordozója volt.

Szórády Lajos 1867. június 22-én született Kis-Tatán. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte, ugyancsak itt volt teológus is. Sopron után kétévi németországi tanulmányút következett, hogy jeles külföldi egyetemeken gazdagítsa teológiai tudását. Tanulmányainak befejezése után 1890. szeptember 28-án, tehát ötven évvel ezelőtt avatta lelkésszé Sopronban a nagymúltú Dunántúli evangélikus egyházkerület akkori püspöke, Karsay Sándor.

Lelkésszé avatása után segédlelkészként működött Gyurón, Alsóbükkön és Czell-Dömölkön. Innen hívta meg egyhangú lelkesedéssel pásztorának a zajzoni gyülekezet, hol hivatalát 1893. június 2-án foglalta el. Az 1899. év október 1-én a népes tatrangi gyülekezetben iktatják be s azóta megszakítás nélkül itt működik, mind az Úr szőlőjének fáradhatatlan munkása. Lelkészi munkásságának oroszlánrésze tehát a brassói magyar evangélikus egyházmegye területére esik. Pár év kivételével itt töltötte el áldásos tevékenységben azt az ötven esztendőt, amellyel eddig megajándékozta őt a kegyelem Istene.

E hosszú idő alatt az egyházi és társadalmi munkából oly bőven kivette részét, hogy annak számbavételekor minden szerénysége ellenére is hódolattal kell meghajtanunk előtte az elismerés zászlaját. Több cikluson keresztül tanügyi esperes volt, majd 1919-ben egyhangúlag főesperessé választották, mert a nagy összeomlás utáni időkben mindenki benne látta azt az erőskezű és tapasztalatokban gazdag vezért, aki a romok közül meg tudja menteni a magyar evangélikus egyházak kallódó erkölcsi és anyagi értékeit.

Szórády Lajos híven meg is felelt a reménységek és váradalmak feléje néző sokaságának. Nagy része van abban, hogy a magyarországi egyetemes evangélikus egyház testéről leszakadt erdélyi egyházközségek törvényes szervezetbe tömörülhettek és sajátos vallási életüket fenntarthatták, gyakorolhatták és tovább fejleszthették. Lázas szorgalommal szervezte meg az evangélikus hit és hagyomány védőbástyáit és megvetette alapját az egyházi tisztségviselők nyugdíjintézményének. Minden munkájában a nagy apostolnak, Pálnak, iránymutató szavait tartotta szem előtt: "Én úgy futok, nem mint bizonytalanra, úgy viaskodom, mint aki nem levegőt vagdos, hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem, hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek." (I. Kor, 9:26-27)

Munkájában nemes törekvéseit mégis nem egyszer félreértették. Ez legyen neki emlékeztető arra, hogy a lelkészi pálya tövisekkel jár. A töviseket húzza ki szívéből és felejtse el. Az elismerés virágait ellenben fűzze csokorba és tartsa meg élete végéig. Öregségének derűs napjaiban legyen mindig kedves alkalom az emlékezésre. Mi pedig azt kívánjuk, hogy a nemes szolgálatban eltöltött ötven esztendőn legyen Istennek gazdag áldása s szívünkben azzal a hő fohásszal szállunk az egek Urához, hogy sok-sok esztendőn keresztül tegye áldottá kedves testvérünknek közöttünk való munkásságát.

Bíró László - Evangélikus Élet Naptára, 1941.

Tatrangi katolikus egyházközség

A Hit és Fény Közösség Tatrangon - 2000

A Hit és Fény Közösség Tatrangon - 2000
Bodolai katolikus egyházközség

Elsőáldozás Bodolán 1937. május 17-én Szőts Béla plébánossal

Elsőáldozás Bodolán - 1999
Nagyboldogasszony napja - búcsú Bodolán, 2001. augusztus 15.
Keresztvári katolikus egyházközség
Keresztvári ebéd

Zajzoni evangélikus egyházközség

 

Pürkereci evangélikus egyházközség

 

 
©2006 copyright hetfalu.ro | powered by Mediaexpert®