Egy pürkereci csángó asszony levele 1889-ből

Agyon isten juónapot Iédes Katink.

Indolz meg hát penám nehány rendet irni, met ién iédes liánomval akarok besziélni, Magam nem mehetek repül jaz levelem, jaz iém iédes lányom ugy besziélhet velem. Met jez igy dukája, hogy csájjak ë levelet. Kiéjszem van jaz leviél vijszi jaz fecskecske, s jaz ién fájós szivem nem mehet el viéle.

Mëg döglöt ëggy csekánk hat pislen s ëggy kakas. Kiét cseka vuót s egyik maladzot 4-et s a másik ketüőt, de mind mëgdöglötek iépen csak jez jaz ë maradt meg s ezt ës levágtuk s küldünk belüőle ëggy májoskát iés viéreskiét s ëggy kicsi csucsut Anti Katátuól.

Attam neki 5 parájt hogy el viszi, hát te Kati ne aggy semmit met eleget mëg van fijzetve. Itt ha valamit küldünk hát miég a büőrünköt ës le hujzák. Küldeniék egyebet de bijzen sokszor miég mük ës büőjtölünk. Nem hogy miég neked ës mindmerién külgyünk.

Tudod e mi Kati külgyiél ë nehány fránkot, egy halat, vajegy pujnát, sárinak vajëgy kusruvát, mert Apád mindmerién mongya hogy mit a nyavaját csálsz a piénzvel. Jaszt halotuk hogy ëggy olájval öjszeálottál de a faranc meg ës eszen ha valamit miskulálsz.

Tisztelem mápomot, sárit, katit, istánt, annaniénidet, suógorodot, kërëjsztapádot, fejiér mihál mápuódot, istán bácsidot, s jaz egiéjsz rokonságot.

*

Megjegyzés: "Hű másolatban közlöm ezt a levelet, mert jellemző a hétfalusi csángók társadalmi viszonyaira, és a levél elején mutatkozó ritmus miatt is figyelemre méltó." - Horger Antal.

(kézirat, 1890)