Sípkészítők

Tilinka, bába,
Bújj bé kamarába
Hozd ki vérest, májost,
Ne vágd el te, Gyurka,
Most es elég kurta,
Icsa csap, icsa csap, icsa csap.

Tatrang

Locsolóversek

Harmatos erdőbe
Sétálgatni mentem,
Egy kis bokor alján
Nyuszikára leltem.
Hímes tojásokat
Rakott egy kosárba,
Csupa festék minden,
Füle, keze lába.

Messze is a város,
Siet hát a nyuszi
Kisfiúk és lányok
Asztalára tenni.
Kis nyuszi pajtásunk
Minket kifelejtett,
Azért jöttünk ide,
Hogy elmondjuk a verset.

Bute Loránd, Négyfalu

Adjon a jó Isten
Boldog ünnepeket,
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntőt hagyott:
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örvendek
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nekem
Néhány piros tojást,
Hogy jókedvvel menjek
Az utamra tovább.

Miklós Botond, Hosszúfalu

Altató

Egyszer egy időben,
Bakonyi erdőben,
Gilice nem alszik,
Sírása elhallszik.
Odamegy a szúnyog,
Haja, haja, dunnyog.
A tücsök is fújja,
Haja, haja, húja.
Gilice meghallja,
A szemét behunyja.
Sírása nem hallszik,
Csendesen elalszik.
A jó gyermek is csendes,
Haja, haja, kedves.

Bácsfalu

Köszöntő

Bort, búzát, barackot,
Szőrös farkú malacot!
Adjon Isten ezer áldást,
Köszönöm a szíves látást.

Hosszúfalu

*

Bort, búzát, békességet!
A legényeknek szép asszony feleséget.

Csernátfalu

Hajda, beli, kucsu, beli
Marika rojsszal teli.

kézirat, 1970

Új esztendő, likas kendő,
Kelj fel Ferkó, ég az erdő.

Hiétfaluban

Hiétfaluban miég az iég is kiék
Istán fiam alujszol-e miég?
Kiéj fel, tekergesd bié Andriskát,
Vigyünk Brassuóba pityuókát!
Vëdd a kurtit, az ájiér hideg.
Mënny izibe, s tojj az ökröknek!
Helyre Mozsár! Buli csá, elié!
Mié vijszëd a jármot ëggy felié?!
Vigyájzz, hié! A szekeret biédüőjtik
Apuó! Kied mënnyën elüőttik,
Andig mënnyën, andig cságossa,
Ién hántul ülök az ágosra.

Rab Samu

Rab Samu (Pürkerec, 1900-Zajzon, 1987) kőfaragó mester, aki "nyáron követ faragott, télen pedig verset" próbálta rímbe szedni a hétfalusi jellegzetes csángó kifejezéseket, szólásmódot, kiejtést.