| |
 |
A
magyar és román nemzetiségűek
arányának alakulása |
Település
|
Év
|
Összlakosság
|
Magyar
|
Román
|
Magyar
% |
Román
% |
Bácsfalu
|
1850
|
2,199
|
974
|
1,168
|
44.29%
|
53.12%
|
1869
|
2,064
|
1,024
|
1,030
|
49.61%
|
49.90%
|
1890
|
1,862
|
1,067
|
789
|
57.30%
|
42.37%
|
1910
|
2,017
|
1,223
|
684
|
60.63%
|
33.91%
|
1930
|
2,152
|
1,335
|
765
|
62.04%
|
35.55%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
|
|
|
|
1977 |
|
|
|
|
|
1992 |
|
|
|
|
|
Türkös
|
1850
|
3,811
|
1,715
|
1,774
|
45.00%
|
46.55%
|
1869
|
3,875
|
1,806
|
2,069
|
46.61%
|
53.39%
|
1890
|
3,277
|
1,713
|
1,529
|
52.27%
|
46.66%
|
1910
|
3,235
|
1,880
|
1,333
|
58.11%
|
41.21%
|
1930
|
3,005
|
1,833
|
1,212
|
61.00%
|
40.33%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
|
|
|
|
1977 |
|
|
|
|
|
1992 |
|
|
|
|
|
Csernátfalu
|
1850
|
3,034
|
1,411
|
1,577
|
46.51%
|
51.98%
|
1869
|
3,040
|
1,673
|
1,352
|
55.03%
|
44.47%
|
1890
|
2,628
|
1,684
|
863
|
64.08%
|
32.84%
|
1910
|
2,561
|
1,981
|
545
|
77.35%
|
21.28%
|
1930
|
2,518
|
1,955
|
491
|
77.64%
|
19.50%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
|
|
|
|
1977 |
|
|
|
|
|
1992 |
|
|
|
|
|
Hosszúfalu
|
1850
|
8,168
|
2,240
|
5,466
|
27.42%
|
66.92%
|
1869
|
7,664
|
2,073
|
4,955
|
27.05%
|
64.65%
|
1890
|
6,420
|
2,634
|
3,435
|
41.03%
|
53.50%
|
1910
|
6,021
|
2,854
|
3,080
|
47.40%
|
51.15%
|
1930
|
5,895
|
2,941
|
2,902
|
49.89%
|
49.23%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
|
|
|
|
1977 |
|
|
|
|
|
1992 |
|
|
|
|
|
Négyfalu
|
1850
|
17,212
|
6,340
|
9,985
|
36.83%
|
58.01%
|
1869
|
16,643
|
6,576
|
9,406
|
39.51%
|
56.52%
|
1890
|
14,187
|
7,098
|
6,616
|
50.03%
|
46.63%
|
1910
|
13,834
|
7,938
|
5,642
|
57.38%
|
40.78%
|
1930
|
13,570
|
8,064
|
5,370
|
59.43%
|
39.57%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
8,782 |
13,674 |
|
|
1977 |
|
9,790 |
21,484 |
|
|
1992 |
|
8,231 |
21,606 |
|
|
Tatrang
|
1850
|
2,813
|
1,109
|
1,700
|
39.42%
|
60.43%
|
1869
|
3,034
|
1,986
|
1,033
|
65.46%
|
34.05%
|
1890
|
3,251
|
2,113
|
1,123
|
65.00%
|
34.54%
|
1910
|
3,226
|
2,157
|
1,243
|
66.86%
|
38.53%
|
1930
|
3,021
|
1,838
|
1,038
|
60.84%
|
34.36%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
1,725 |
1,531 |
|
|
1977 |
|
1,667 |
1,448 |
|
|
1992 |
|
1,424 |
1,526 |
|
|
Zajzon
|
1850
|
1,128
|
245
|
840
|
21.72%
|
74.47%
|
1869
|
1,358
|
1,056
|
300
|
77.76%
|
22.09%
|
1890
|
1,329
|
1053
|
263
|
79.23%
|
19.79%
|
1910
|
1,226
|
988
|
231
|
80.59%
|
18.84%
|
1930
|
1,253
|
976
|
192
|
77.89%
|
15.32%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
989 |
386 |
|
|
1977 |
|
930 |
377 |
|
|
1992 |
|
769 |
1,186 |
|
|
Pürkerec
|
1850
|
1,823
|
801
|
987
|
43.94%
|
54.14%
|
1869
|
2,043
|
1,198
|
845
|
58.64%
|
41.36%
|
1890
|
2,036
|
1147
|
887
|
56.34%
|
43.57%
|
1910
|
2,097
|
1072
|
1016
|
51.12%
|
48.45%
|
1930
|
1,815
|
953
|
861
|
52.51%
|
47.44%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
795 |
1,055 |
|
|
1977 |
|
802 |
1,097 |
|
|
1992 |
|
619 |
853 |
|
|
Háromfalu
|
1850
|
5,764
|
2,155
|
3,527
|
37.39%
|
61.19%
|
1869
|
6,435
|
4,240
|
2,178
|
65.89%
|
33.85%
|
1890
|
6,616
|
4,313
|
2,273
|
65.19%
|
34.36%
|
1910
|
6,549
|
4,217
|
2,490
|
64.39%
|
38.02%
|
1930
|
6,089
|
3,767
|
2,091
|
61.87%
|
34.34%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
3509 |
2972 |
|
|
1977 |
|
3399 |
2922 |
|
|
1992 |
|
2812 |
3565 |
|
|
Hétfalu
|
1850
|
22,976
|
8,495
|
13,512
|
36.97%
|
58.81%
|
1869
|
23,078
|
10,816
|
11,584
|
46.87%
|
50.19%
|
1890
|
20,803
|
11,411
|
8,889
|
54.85%
|
42.73%
|
1910
|
20,383
|
12,155
|
8,132
|
59.63%
|
39.90%
|
1930
|
19,659
|
11,831
|
7,461
|
60.18%
|
37.95%
|
1956 |
|
|
|
|
|
1966 |
|
12,291
|
16,646 |
|
|
1977 |
|
13,189
|
24,406 |
|
|
1992 |
|
11,043
|
25,171 |
|
|
A
román, magyar, német és
egyéb népesség lélekszámának
alakulása Hétfaluban 1966-1992
között* |
Település |
Év |
Magyar |
Román |
Német |
Egyéb |
Négyfalu |
1966 |
8,782 |
13,674 |
237 |
116 |
1977 |
9,790 |
21,484 |
232 |
45 |
1992 |
8,231 |
21,606 |
111 |
278 |
Tatrang |
1966 |
1,725 |
1,531 |
5 |
2 |
1977 |
1,667 |
1,448 |
5 |
364 |
1992 |
1,424 |
1,526 |
3 |
143 |
Zajzon |
1966 |
989 |
386 |
4 |
315 |
1977 |
930 |
377 |
1 |
483 |
1992 |
769 |
1,186 |
- |
- |
Pürkerec |
1966 |
795 |
1,055 |
- |
- |
1977 |
802 |
1,097 |
6 |
10 |
1992 |
619 |
853 |
3 |
9 |
Hétfalu |
1966 |
|
|
|
|
1977 |
|
|
|
|
1992 |
|
|
|
|
|
* Az
1992. évi közigazgatási beosztás
szerint.
Megjegyzés: A Brassó
megyei adatok nem részletezik a cigány
nemzetiségűek számát,
az azonban -legalábbis a falvakban - nagyjából
azonos az egyéb rovatban található
adattal. A falusi adatsorok a románság
töretlen gyarapodásáról,
a magyar nemzetiségűek lélekszámának
folyamatos csökkenéséről,
a szászok kivándorlásáról
és a cigány népesség
számának hirtelen megugrásáról,
majd megállapodásáról
tudósítanak. A román népességnövekedés
javarészt a megyeszékhely szűkebb
vonzáskörzetéből, néhány,
ipari telephellyel is rendelkező helységből
(Vidombák, Földvár, Botfalu,
Prázsmár) származik. E települések
odahagyott szász portáinak új
lakói többnyire ugyancsak románok
voltak. Másutt az elvándorolt németek
helyére cigányok húzódtak
be (Homoród, Kaca, Nagysink). A magyarok
számának csökkenésében
tagadhatatlanul szerepet játszik a falusi
lakosság elöregedése, de egyes
helységekben (Alsórákos,
Apáca, Halmágy, Krizba, Tatrang,
Ürmös) lehetetlen nem észrevenni
a cigányság népszámlálási
nemzetiségváltásának
hatását. A cigány disszimiláció
az 1977. évi népszámlálás
idején helyenként a románok
számát is visszavetette (például
Kacán, Keresztváron, Zajzonban,
s valószínűleg Alsórákoson,
Ürmösön is), ez azonban vagy időlegesnek
bizonyult (mint Keresztváron), vagy pedig
be-, illetőleg későbbi visszaolvadásuk
ellensúlyozta az akkor okozott veszteséget
(Bodola, Zajzon, Tatrang). Egészen kivételes,
hogy 1992-ben Nagysinken a cigányság
megjelenéséhez hirtelen román
lélekszám-csökkenés
társult. Igaz, ugyanakkor viszont Halmágy
román lakossága növekedett
a többszörösére, a faluban
élő magyarok fogyatkozásával
egyidejűleg. A Brassó megyei táblázat
idősoraiban összebogozódott etnikumközi
viszonyok behatóbb vizsgálódás
nélkül szinte értelmezhetetlenek,
mivel a románok, magyarok és cigányok
számának különböző
népszámlálások közt
különböző helyeken és
különböző irányokban
történt elmozdulásai kiegyenlítik
egymást. Jóllehet, alapvető
tendenciák így is kirajzolódnak,
e táblamelléklet - mint esetenként
Maros megyében is - közvetve arra
figyelmeztet: olykor elhamarkodott következtetésekre
vezet, ha nem ügyelünk rá, hogy
bizonyos távlatból - Semlyén
István megfogalmazásával
élve - a többletek és hiányok
összemosódnak s felolvadnak a statisztikai
átlagok olvasztótégelyében.
Varga E. Árpád:
Az 1977. évi romániai népszámlálásról
az újabb adatközlések tükrében.
(A Budapesten 1996-ban a Teleki
László Alapítvány
Könyvtára által kiadott Erdély
etnikai arculatának változása
című kötetben megjelent tanulmány,
kisebb módosításokkal. Módosított
változata a szerző Fejezetek a jelenkori
Erdély népesedéstörténetéből
című tanulmánykötetében.
Budapest, 1998, Püski. 72-117. p.)
|
|
