Mondák, legendák | Hétfalusi csángó népdalok | Levelek | Gyermekjátékok |
Babonák
| Párbeszédek | Találós kérdések | Versek, mondókák | Balladák |
Népmesék
| Falucsufolók, névcsufolók | Közmondások, szólások | Népi humor |
Itthoni személyek

 
Párbeszédek
 

1.

- Há ugyancsak a Tëmësën vijszik-ié ki a vasutat, te Furuzs?

- Ott, bijz a, hogy jaz isten verje mëg; jaszt monta jaz uram, hogy ojsztán el kell adni a lovait, më a szekeressiégnek viége lëjsz. Különben mit ës mongyak, isten bocsássa mëg; már most sincs semmi látcattya, majd semmiért kucorognak a hojszu uton; ojsztán ha valami portiékát akarnak kapni, három-négy nap lesed Brassuóban s miég vigy a kereskedüőnek ëggy üől fát ës ivándiékba. Ojsztán mënnyit pëcilnak huóban fagyban. Ha hajzajüőnek, jaszt se tudod, hova tëdd jaszt a kiét krajcárt, ha látod, nincs nyeressiég, hanëm csak aduósság.

- Jaj, hadd el te Kata, ne panaszkogy; há jaz ién uram mit kap a kiét ökröcskiével? Miuóta Brassuó elvëtte jaz erdüőket - hogy jaz isten büntesse mëg üőket - ha nem kedvejsz jaz erdüő pásztoroknak, minyá-minyá elszëdik a fiéjszit, láncot, s miég bié ës zárnak Hojsszufaluba. Hiétfalu ëggy rakást költött s miég ës ugy itiéltiék mëg, hogy Brassuó üőrijzze jaz erdüőket; pedig nagyapámtól ës hallottam, hogy jazokat jaz erdüőket mindiétig Hiétfalu birta. Mái világ tiszta nyomoruság jaz iélet. Fijzess adót, papbiért, iskolabiért, faluköltiést, csájj utat, ördög-poklot; látod mejzitláb marattam, csakhogy a sok vart lërázzam a nyakamról. Szerëncsimre ëgynëhány aranyat küldött a szëgién Sárim Bukuresbüől. Pedig a mi papunk ugy veszejkedik, hogy mié erejsszük a cseliédëket idegën országbo. De mit csájj, szüksiég törvényt ront; eleget fáj a lelkëm a szëgény liánomié, mert három jesztendeje, hogy nem láttam. Uójjan keserves leviélt irt a mult hiétën, hogy a szivem majd megszakatt.

- Ugy bijz jaz, ugy van! Talán sehol a világon sincsenek ojj szëgién faluk, mint jezëk; itt nincs semmi jövedelëm, hanëm van annyi kiadás, hogy; igy lëjssz örökkié itt, me ennek a niépnek nincs senki pártfoguója ëggy-kettüőn kivül. Igajzán mongyák, hogy kinek piénze van, igajza ës van, baráttya ës van, iélete ës van. No már ha tovább mënniénk ëggyütt, miég besziélgetniénk; ién erre felié mënëk, biékiével járj.

- Isten áldjon mëg, annyi mindënt elmondottunk, hogy jaz ut ës mëgrövidült.

(közli: Borcsa Mihály, 1875.)

2.

- Jánosbá! Há most mié hijják jaz ëspaktort szolgabiruónak?

- Há jazié, më jaz ëspaktor szász embër, a szolgabiruó pediglen magyar embër. Aszongyák, ide nem jüő több ëspaktor, më magyar világ lëjsz!

(kézirat, 1865)

 
©2006 copyright hetfalu.ro | powered by Mediaexpert®